Lehetséges valójában látni, mi történik ebben a pillanatban. Ha tisztán látunk, akkor lehet világosan válaszolni rá. De ha nem látunk tisztán, sosem fogunk tudni tisztán reagálni rá.
Tehát ezért van az, hogy a buddhista tanításban a helyes látás az átjáró minden másba.
Amikor keményen gyakorlunk, felforrósítjuk szívünket, nagy forró lángot hozva létre, amely megolvasztja az állapotunkat, a helyzetünket és a véleményünket, mígnem olyanokká nem válunk, ...
Minden emberi lénynek van tulajdona. De miért szerzed és tartod meg e dolgokat?
A saját örömöd kedvéért, vagy segítenek neked abban, hogy másoknak segíts?
Ez egy nagyon fontos pont.
Minden, amit kapunk, egy nap el fogjuk veszíteni. Nem számít, mit kapunk vagy veszítünk.
Valójában az a legfontosabb, hogy helyesen használjuk ezeket!
Volt egyszer egy beteg ember, aki sok orvoshoz fordult segítségért, de azok csak tehetetlenül tárták szét a karjukat – nem tudtak rajta segíteni.
Ne vonja el a figyelmed a belső béke! Ne terelje el a figyelmed a szorongás! Ne vonja el a figyelmed semmi! Mit csinálsz most? Mi van most előtted?
Senki sem garantálja az életünket. Tehát ha van valami, ami szerinted hasznos lehet, akkor most itt az alkalom használni. Életünkben a múlt elméje nem érhető el. A jelenlegi elme nem érhető el. Ha azt mondod, hogy „jelen”, akkor az már nincs, már elmúlt. Ha elveszíted ezt a pillanatot, soha nem tudod visszaszerezni.
Manapság gyakran halljuk az emberektől, hogy „Már nem ismerem fel a világomat”.
...
A változás a régi felfogásunkat meghaladó szinteken történik, olyan változás, amelyet nem tudunk irányítani. A változáson túlmutató változással nézünk szembe.
Gyakorlatunk abban áll, hogy stabilan megtaláljuk a központod. Néha azt mondjuk: „Tedd erőssé a központodat!”
Tehát minden az igazság. De mennyire hiszel ebben?
Minden nap használjuk az igazságot, de nem értjük.
Az igazságban élünk, de nem értjük.
Miért nem érted?
A karmával kapcsolatos leggyakoribb magyarázat az ok-okozat elvén alapul.
A legfontosabb az, hogy milyen döntéseket hozunk.
Csak fél órát ültünk. Néha az óra nagyon lassan megy, néha nagyon gyorsan. Néha fáj a lábad, néha nem. Néha az elméd tiszta, néha nem. Itt van egy érdekes dolog, mindez a tiéd volt. Ez volt a tapasztalatod. Ezt senki más nem gondolta, ez a te gondolatod volt.
Ez az, amit Zen jelent: „Vállald fel az életedet!”
