Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?

Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!

A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.

Jön a tavasz, nő a fű.

Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.

Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.

A kezdetektől fogva semmi sem létezik.

Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.

A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.

Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?

Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!

Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!

Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!

A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?

A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!

A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.

Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!

Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!

Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.

Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?

Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.

Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.

Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?

Az éhes kutya száraz csontot rág.

A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.

A rizskeksz képe elüti az éhséget?

Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.

Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…

Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.

Esik, a föld nedves.

Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?

Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.

Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?

Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.

A tűz forró, a víz hideg.

Amint prédikálsz a lényeg elveszett.

Hópehely hullik az égő kemencére.

Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.

A járás zen. Az ülés is.

Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!

Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.

Figyelj a lépteidre!

Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.

Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.

A szeretett gyermekben nincsen csúfság.

A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.

A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.

Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.

A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?