Három lépés balra, körbe az autó előtt

Heti tanítás
péntek, 2019 február 1. - péntek, 2019 február 8.

Néhány éve munkába sétáltam, egy Cambridge számos forgalmas kereszteződésén átvezető úton. A fejem tele volt az aznapi teendőimmel és terveimmel, így a figyelmem nem volt ott a kibontakozó pillanatban. Amint az egyik különösen forgalmas kereszteződésen haladtam át, egy vak ember ment mellettem botjával előre-hátra tapogatózva, és megütött egy zebrán parkoló autót. Odapillantottam, és az arcán az „Ez meg mi lehet?” kifejezést láttam. Nem tudta, hogyan győzze le az útjában lévő akadályt. Talán azt gondolhatta, hogy eltévedt vagy rosszul számolta a lépéseit. Amint őt figyeltem, egy másik ember felnézett, és ennyit mondott: „Három lépés balra, körbe az autó előtt.” Azt mondtam magamban: „Ez csodálatos, de én meg hol voltam?”

Ez a mi gyakorlatunk. Nem valami hatalmas, az univerzumra kiterjesztett kötelezettség. Nem valamiféle remény a dolgok jövőbeni alakulására. Nem valami vágyakozás arra, hogy legyen úgy, mint régen volt. Csak ez a pillanat, a spontán reagálás: Mit tehetünk, mi mindannyian, ami segít?

A feladatunk a mindennapi életünk során ennek a gyakorlatnak, amivel már kapcsolatban vagyunk, az ápolása. Csak a nem tudó  tudat, és a hogyan szolgálhatok? Gyakran azt kívánom, bárcsak lenne ez komplikáltabb, de úgy tűnik, nem lehet ebben semmi más találni. Ez minden, ami benne van.