Egy kérdés, egy kétség

Heti tanítás
csütörtök, 2019 október 24. - csütörtök, 2019 október 31.

Mindannyian egy kérdést használunk a gyakorlásunk során. Mind tudjuk, hogy ez a kérdés: „Mi vagyok?”  Vajon nem ez a legnagyobb kétség, ami bárkiben felmerülhet?

Ez a kérdés tulajdonképp egy eszköz, amivel előreléphetünk, fejlődhetünk, és végül felébredhetünk. Ez a kérdés a szenvedéssel, amit ugye nem szeretünk, van összefüggésben. A problémáinkra általában olyan betegségként tekintünk, amiktől meg akarunk szabadulni. Buddhának fiatal hercegként ugyanazok a kérdései, kétségei voltak, mint nekünk. Nem meglepő, hogy megvilágosodása után a legelső dolog, amit felismert és kinyilatkoztatott, hogy az élet szenvedés. Szenvedünk, mert olyan dolgokhoz ragaszkodunk, amelyek változnak, elenyésznek, és bármennyire is szeretjük őket, bármennyire nem akarunk nélkülük létezni, visszatérnek az ürességbe. Mindez igaz a számunkra legfontosabb dologra, saját magunkra is. Úgy tűnik, minden a semmibe vezet. Hogyan lehet ezzel együtt élni? Mindannyiunknak megvannak a saját kérdéseink, ami engem mindig mélyen felkavar: Hová lett minden? A csodálatos pillanatok, az emberek, akik közel álltak hozzánk, a nagyszerű érzések, az emberek, akik meghaltak. Mindezek hová lettek? Biztos vagyok benne, sokunknak vannak ugyanilyen kérdései.

A buddhizmus alapvető felismerése az állandótlanság elfogadása, de innen még tovább folyatatjuk a gyakorlást. Elengedhetetlen, hogy egy lépéssel tovább menjünk. Egyik szútra, melyet mindannyian kívülről tudtok, azt mondja: „A bódhiszattvának a meghaladó bölcsesség által akadálytól mentes a tudata”.  Ez a mondat rámutat egy lehetséges megoldásra: A meghaladó bölcsesség betekintést ad az univerzum és igazi valónk teljességébe. Ez a bölcsesség legmagasabb formája. A felébredés eredménye az akadálytól mentes tudat, az akadály nélküliség. Ez a mi zen gyakorlatunk.