Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.

Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…

Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!

Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.

A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!

Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!

Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.

Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.

Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.

Esik, a föld nedves.

Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?

Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.

Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!

Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.

Az éhes kutya száraz csontot rág.

A járás zen. Az ülés is.

A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.

A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.

Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.

Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.

Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?

Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.

A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.

Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?

A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.

Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!

Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.

Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!

A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?

Amint prédikálsz a lényeg elveszett.

A kezdetektől fogva semmi sem létezik.

A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?

A szeretett gyermekben nincsen csúfság.

A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.

Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.

A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.

A tűz forró, a víz hideg.

Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?

Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?

Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.

Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!

Hópehely hullik az égő kemencére.

Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.

Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!

Figyelj a lépteidre!

Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.

Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?

A rizskeksz képe elüti az éhséget?

Jön a tavasz, nő a fű.