A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.

Esik, a föld nedves.

A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?

Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…

Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!

Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?

Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.

A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.

Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.

Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!

A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.

A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.

A tűz forró, a víz hideg.

Hópehely hullik az égő kemencére.

Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?

Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.

Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?

Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.

Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.

Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!

A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.

Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!

Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!

Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!

A rizskeksz képe elüti az éhséget?

Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!

Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.

A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!

Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?

Figyelj a lépteidre!

Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.

Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?

Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.

Amint prédikálsz a lényeg elveszett.

Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.

Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.

Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.

Az éhes kutya száraz csontot rág.

Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.

Jön a tavasz, nő a fű.

A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.

A járás zen. Az ülés is.

Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.

Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.

A kezdetektől fogva semmi sem létezik.

Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.

Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?

A szeretett gyermekben nincsen csúfság.

A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?