Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!
Figyelj a lépteidre!
Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?
Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.
A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.
Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?
A tűz forró, a víz hideg.
Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.
Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…
Hópehely hullik az égő kemencére.
Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!
A szeretett gyermekben nincsen csúfság.
Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.
Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.
Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.
A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?
Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.
A járás zen. Az ülés is.
Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.
A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.
A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.
Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.
Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?
Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!
Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!
Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?
Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.
A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?
A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.
Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!
Amint prédikálsz a lényeg elveszett.
A kezdetektől fogva semmi sem létezik.
A rizskeksz képe elüti az éhséget?
Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!
Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?
Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.
Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.
Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.
Esik, a föld nedves.
Az éhes kutya száraz csontot rág.
Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.
A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.
Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.
Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!
A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.
Jön a tavasz, nő a fű.
A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!
Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.
Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?
