Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!
Esik, a föld nedves.
Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.
Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!
A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.
Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!
Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!
A szeretett gyermekben nincsen csúfság.
Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.
Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.
A rizskeksz képe elüti az éhséget?
Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.
Jön a tavasz, nő a fű.
A tűz forró, a víz hideg.
A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!
A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.
Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.
Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.
Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.
Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!
Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?
Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?
A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.
Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.
Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!
A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?
Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.
Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.
A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.
Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?
A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.
Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!
A járás zen. Az ülés is.
Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?
Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.
Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.
A kezdetektől fogva semmi sem létezik.
Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.
A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?
Amint prédikálsz a lényeg elveszett.
Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…
Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?
Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?
Figyelj a lépteidre!
Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.
Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.
Hópehely hullik az égő kemencére.
Az éhes kutya száraz csontot rág.
A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.
