Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!
A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.
A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?
Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.
Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.
A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.
Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.
Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?
Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!
Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!
A szeretett gyermekben nincsen csúfság.
A járás zen. Az ülés is.
Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!
A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.
A tűz forró, a víz hideg.
A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.
A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.
Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?
A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.
Jön a tavasz, nő a fű.
Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.
Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.
Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!
Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.
Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.
Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?
Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!
Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.
Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?
Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?
Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.
Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.
Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.
A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!
Az éhes kutya száraz csontot rág.
Amint prédikálsz a lényeg elveszett.
Figyelj a lépteidre!
Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.
Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.
A rizskeksz képe elüti az éhséget?
A kezdetektől fogva semmi sem létezik.
Esik, a föld nedves.
Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.
A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?
Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.
Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!
Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?
Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…
Hópehely hullik az égő kemencére.
